Lorán Lenke Győrben született, és már kislány korában primadonna szeretett volna lenni. Amikor a családjával együtt Budapestre költözött, azonnal jelentkezett az Operaház balettiskolájába, és a második elemit ott végezte. 

Nyolcévesen már Ámorként állt a színpadon a Tannhäuser-ben. De csak négy évet töltött a balettiskolában, pedig a tehetsége megvolt a pályához. A fegyelmezettsége viszont kevésbé, ezért szülei kivették az intézményből, de Lorán Lenke nem tudott színpad nélkül létezni. 

Makay Margit stúdiójába jelentkezett, ahol a színésznő privát növendékeként sajátította el a pálya alapjait. 1942-ben, a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal felfigyelt Lorán Lenke tehetségére, és 50 pengős ösztöndíjra szerződtette. Néhány nap múlva viszont már Turay Ida betegsége miatt kellett beugró szerepet vállalnia az Operettszínházban. 

Ezzel egy csapásra beindult Lorán Lenke színészi karrierje: 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és 1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966 és 1998 között a Vidám Színpadon játszott, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad tagja volt. 

A színházi adattárban kereken 100 színházi bemutatóját regisztrálták, ehhez pedig további, csaknem 50 játék- és tévéfilm társul. Már 1943-ban megkapta első komolyabb filmes szerepét az Éjjeli zené-ben, de játszott a Civil a pályán, az Állami áruház, a Mese a 12 találatról és a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmekben is.

Sok sikeres szerepe közül is kiemelkedik Az üvegcipő Roticsnéjának megformálása Molnár Ferenc darabjában, de számtalan örökzöld kabaréjelenet is fűződik a nevéhez. 

Habár humora miatt elsősorban komikaként ismert, korántsem csak vígjátékokban állta meg a helyét: komolyabb karakterszerepekben is emlékezetes alakítást nyújtott.

Lorán Lenke első férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó, második férje pedig az ismert színész, Kozák László volt. Csak egyetlen darabban szerepeltek együtt, a Szinetár Miklós rendezte Gazdag szegények-ben, viszont a színpadon ebben sem találkoztak egyszer sem. Kozák László 1997-ben halt meg.

Lorán Lenkét Jászai Mari-díjjal, érdemes és kiváló művész címmel is kitüntették, illetve a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja lett. 2005-ben az Új Színház is örökös tagjainak sorába fogadta az egykori Művész Színház többi művészével együtt (1945-ben a Művész Színház abban az épületben alakult, ahol a későbbi Új Színház működött). 

Lorán Lenke még 80. születésnapja után is vállalt színházi szerepeket, azonban már évek óta nem lépett fel. Néhány éve arról beszélt, a születésnapjait ő már nem ünnepli, hanem tudomásul veszi, egyébként pedig egyáltalán nem érzi magát öregnek, ugyanolyan játékos kislány maradt, mint tizenéves korában.

Lorán Lenke idén februárban hosszú időre kórházba került, azóta keveset lehetett tudni az állapotáról.