A KÖN 1984 óta már 50 országban az épített örökség ünnepe, 1991 óta az Európa Tanács (ET) védnökségével rendezik meg. A rendezvény során megnyílnak és bejárhatók olyan épületek, építmények és régészeti lelőhelyek is, amelyek az év többi napján nem látogathatók, a nyilvános intézmények pedig máskor be nem járható helyiségeiket nyitják meg az érdeklődők előtt - mondta el az eseménysorozat keddi budapesti sajtótájékoztatóján Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Mint hozzáfűzte, idén az ET a természet és örökség hívószavait választotta a rendezvény témájául, Magyarországon emellett megemlékeznek az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről is.

Az ET 2018-at a kulturális örökség európai évének választotta, ennek kapcsán Magyarországon is zajlik már az előkészítő munka, bevonva a szakmai és társadalmi szervezeteket is - számolt be Latorcai Csaba. 

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára bejelentette, a szellemi kulturális örökség jegyzékébe 2017-ben az eddigi öt mellé két új elem kerül fel Magyarországról: a nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok, valamint a höveji csipkevarrás élő hagyománya.

A szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok listájára a cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben került fel új elemként.

A KÖN országos megnyitóját szeptember 15-én a debreceni református kollégiumban tartják, ekkor hirdetik ki az új szellemi kulturális örökségi elemeket is.

Ghyczy Gabriella, a KÖN országos koordinátora felhívta a figyelmet a http://oroksegnapok.hu honlapra, melynek segítségével útvonaltervek készíthetők és az eseménysorozat részletes programja is böngészhető.

Elmondása szerint a Kulturális örökség napjaihoz Magyarország valamennyi megyéje és Budapest valamennyi kerülete csatlakozott, Révkomárom városa pedig Szlovákiát képviseli majd.

A reformáció emlékévének programjában 66 helyszín, az Ars Sacra fesztiválban pedig 47 helyszín vesz majd részt, szeptember 16-án tartják ugyanis a Nyitott templomok napját.

Ghyczy Gabriella a számtalan bejárható épület közül kiemelte a Néprajzi Múzeumot, amely rövidesen elköltözik jelenlegi otthonából, a Markó utcai Mentőpalotát, az egyházaskozári evangélikus templomot, a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumot, a százhalombattai régészeti parkot, a tolcsvai kastélyt, valamint a komáromi és révkomáromi erődöket is.

Kintzly Péter, a Kúria elnökének személyi titkára bejelentette, hogy a KÖN keretében a Kúria a nagyközönség számára is bejárhatóvá teszi a százesztendős Igazságügyi palotát.

A Markó utcai épületbe előzetes regisztrációval érkezők beléphetnek a Kúria elnökének dolgozószobájába, a fogadóterembe, a díszterembe; a tárgyalótermekben perszimulációkat tekinthetnek meg, de benézhetnek a tárgyalás előtti rabmegőrzőbe is.

Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy idén Szabó Magda születésének századik és a debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulóját is ünneplik.

A hajdúsági megyeszékhelyen három napon át tartanak a KÖN programjai, melyek fő helyszínei a Kossuth tér, a Déri tér és a Tímárház lesznek. Debrecenben is megnyitja kapuit számos, máskor nem látogatható épület, például a városháza, a Rickl-ház vagy a Hősök mauzóleuma, és hat útvonalon hirdetnek kulturális sétákat - közölte Komolay Szabolcs.