A múzeum a kiköltözése óta először fogadta a sajtót a múlt héten a Jászberényi úti telephelyén. Az Iparművészeti ideiglenes bázisán két bútorrestaurátor-műhelyben mutatták be azokat a műtárgyakat és replikákat, amelyeket hamarosan a dégi Festetics-kastélyban és a sümegi püspöki palotában lehet majd látni.

Mivel a kőbányai telephely – amely 2006-os megszűnéséig a Kossuth Nyomda otthona volt – nem alkalmas kiállítások rendezésére, a múzeum jelenleg a gyűjteményében megtalálható darabok kölcsönbe adásával és a műtárgyainak felújításával foglalkozik. Az Iparművészetinek több mint harminc helyszínen találhatók meg különböző műtárgyai – például a Nemzeti Galéria állandó kiállításán, különböző enteriőrkiállításokon, de még a Miniszterelnöki Kabinetiroda is kapott a gyűjteményből.

A tervek szerint az Iparművészeti Múzeum több műtárgyat kölcsönöz majd a Nemzeti Kastélyprogram részeként megújuló dégi és sümegi kastélyok számára. A sümegi püspöki palotába öt rokokó keret, valamint egy Velencéből származó, a 18. század első felében készült, szintén rokokó karosszék kerül, míg a dégi Festetics-kastély több empire bútordarabbal gazdagodik, amelyek között találhatunk lenyitható előlapos írószekrényt, aranyozott lábakon álló ágyat, arany díszítésekkel ellátott széket, valamint több darabos ülőgarnitúrát kanapéval, karosszékekkel és egy háromlábú szalonasztallal. Minderre azért van szükség, mert a magyar kastélyok nagy többségéhez hasonlóan ezeket az épületeket is kirabolták 1945 után, ezért hiába történik meg állami pénzen a helyreállításuk, valahogy az egykori enteriőröket is fel kell idézni ahhoz, hogy idegenforgalmi látványosságként hasznosíthatók legyenek. Ehhez pedig történeti bútorokra van szükség.

Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum 2014-ben kinevezett főigazgatója az Indexnek elmondta: a fent említett műtárgyak restaurálási folyamata már a célegyenesben tart, a tervek szerint március végéig végeznek vele, így a dégi és a sümegi kastélyokba szánt tárgyak várhatóan még idén láthatóak lesznek.

A Jászberényi úti kipakolást több éves előkészítés előzte meg. “Elsőként azt kell kitalálni milyen műtárgyak illenek egy empire stílusú környezetbe, és milyenek egy barokk kastélyba. Ezt követően utána kell járni, nekünk van-e ilyen tárgyunk, és ha igen, lehet-e restaurálni, lehetőleg reális áron. Ezután ki kell találnunk, hogy mikor tudunk nekikezdeni a munkának, meg tudjuk-e oldani a feladatot saját munkatárssal, vagy külsős kolléga segítsége is kell hozzá” – részletezte a helyszínen Cselovszki Zoltán főigazgató.

A főigazgató az Indexnek arról is beszélt: 2018 elejétől érkeztek az Üllői útról a Jászberényi útra a múzeum műtárgyai, és tavaly nyáron fejeződött be a tárgyak fuvarozása, ami így másfél évig tartott. Végülis majdnem sikerült eltalálnunk: eredetileg egy évet szántunk volna a költözésre, de végül sokkal több mindent kellett átmozgatnunk, mint gondoltuk. Ebben a múzeumban Ferenc József ideje óta csak gyűltek a tárgyak. Van olyan műtárgyunk, amelyikről elképzelni sem tudtuk, hogyan kerülhetett a múzeumba, mert nincs akkora nyílás az épületen, amelyen keresztül kiférhetett volna

– mondta Cselovszki Zoltán az Indexnek. Az említett darabot végül bontással sikerült kihozni az épületből, az épületen belül három ponton kellett bontási engedélyt beszereznie az intézménynek.