Az államalapító Szent István királyról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a 19–20. század fordulóján, de a második világháborúban megsemmisült. Az újjászületett helyiség az állami ünnepen nyitotta meg kapuját, és már az első napon tömegeket vonzott. A közel félórás tárlatvezetéseken a helyszín szűk befogadóképessége ellenére is több mint ezren vettek részt. Ha ön nem volt közöttük, itt kaphat az élményből egy kis ízelítőt.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti helyiséget követi. Az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A terem helyreállításának értékét növeli, hogy már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban: Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember.
A látogatók a terem felé haladva egy különleges kiállítást is megtekinthetnek, amely nemcsak azt mutatja be, miképpen jött létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király intelmeinek szövegén alapul.
A negyedóránként induló turnusokban a szervezők helyet biztosítanak az előregisztrált időpont nélkül érkezőknek is, de nekik egy kicsit többet kell majd várniuk a helyszínen. A szeptember 1-től induló bővített, 1 órás, személyes vagy digitális tárlatvezetésekre már lehet jegyet váltani.
