Jump to content

A világörökség magyar helyszínei - 1. rész

2016. 01. 30. 10:35

Szerencsére hazánk bővelkedik a Világörökség számára is elfogadott helyekkel, így rengeteg helyre érdemes ellátogatnia az embernek, szinte az év bármely szakában.


Budapest

Magyarországon elsőként - 1987-ben - a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület nyerte el a Világörökség rangot. A Margit hídtól a Szabadság hídig tartó területhez 2002-ben csatlakozott az Andrássy út, valamint a Hősök tere, a Millenniumi emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Millenniumi Földalatti Vasút.

Hollókő

A Világörökség Bizottság Budapest mellett 1987-ben a Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A mindmáig lakott, hagyományőrző falu mindezt a 20. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet eredeti állapotban való megőrzésével érdemelte ki.

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt összefüggő barlangrendszere Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára. A felvétel mellett szóló érvek között a felszín alatti világ változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége is fontos szerepet játszott.

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint a hazánk történetének legkülönfélébb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.