Jump to content

Hazai szellemfalvak – 2. rész

2016. 03. 23. 20:57

Ha nyugalomra vágysz, de szeretnél útra kelni Magyarország határain belül, akkor meglátogathatsz néhány olyan települést, ahol nem találsz senkit. Hogy lehetséges ez?

Az előző részben már számot adtunk néhány olyan faluról, amelyek már a középkorban léteztek, azonban utolsó lakója is elhagyta már. Ezek az úgynevezett szellemfalvak. Amely települések már jó ideje lakatlanok, azoknak többségét már csak táblák, temetők, néhány olyan épület jelzi, amely felett a természet kezd eluralkodni.

Pusztamarót is egykor létező település volt, amelyet már a XIII. században megemlítettek. Volt királyi és érseki birtok is, de a második világháború végleg megpecsételte a falucska sorsát. Habár bányászok lakták egy ideig a Pusztamarótot, de szépen lassan elhagyták ők is a falut, véglegesen 1970-ben költözött ki utolsó lakója.

Derenk is az ilyen települések listáját gyarapítja. Már a törökök hazai „látogatásakor” megcsappant a lakosság száma, aztán a Rákóczi szabadságharc sem tett jót a falunak, de ezt a helyzetet még tetézte a pestisjárvány is. Ez utóbbi olyan hatással volt, hogy teljesen elnéptelenedett. Később jobbágyokat telepített a lakatlan faluba Eszterházy gróf. A Trianoni határ meghúzásakor a falu lakói inkább Magyarországhoz való tartozásukat választották. Akkor még nem sejtették, hogy éppen azon a területen szeretne Horthy Miklós vadászgatni. Hogy ez nyugodtan történhessen a falut 1943-ban kitelepítették és kárpótlással új településre költöztették Derenk lakóit. Az épületeket lebontották, csak néhánynak áll még romos fala. Az utolsók nevét jelzi a főutcán kitűzött táblák. A középkori falu templomának helyén ma már csak egy kápolna van, amely előtt egy tábla mondatai tudatják az arra járókkal, hogy egykor emberek is életek a helyen. Habár a temető is jelzi, hogy lakott terület volt hajdanán Derenk.

Csengersimát szó szerint elmosta a víz, azaz a Szamos. A XIII. században kialakult települést, amely a magyar-román határon feküdt, kénytelenek voltak lakói elhagyni, amikor egy éjjel elöntötte őket az ár. Sokan csak az életüket tudták menteni, arra volt csak idejük, így értékeik többsége az áré lett. A környező falvak, települések szinten a víz vette uralma alá. A lakók más, épségben maradt területekre költöztek, ott folytatták életüket.

Egy másik település megszűnésében nem a természeti erők megnyilvánulásai domináltak, hanem megterezett kitelepítés során maradt lakók nélkül. A Veszprém megyében lévő Iharkút 2010-ben szűnt meg véglegesen. Pedig a település lakott volt már a középkorban. Mint sok hely, Iharkút is megszenvedte a törököket, majd az Eszterházyak svábokat hívtak a területre. A második világháború után már alig volt lakója, de amikor még a földalatti bauxitra is rátaláltak, végleg kiköltöztették Iharkút lakosait, de még temetőjét és vele együtt halottaikat is áthelyezték.

(Kép forrása: tornavidek.info)