Magyarország egyik leglátogatottabb helye a Győrhöz közel található Pannonhalma, azon belül ott is a Szent Márton-hegyen álló több mint ezer éves Pannonhalmi Bencés Főapátság.
A Főapátság egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. Ma már rengeteg élményt kínál, a csodás épület felfedezésén túl is. A régi falak között fantasztikus gyűjtemények és látnivalók találhatók: múzeumában érdekes időszaki kiállítások látogathatók, a kertjében gyógy- és fűszernövényeket termesztenek, melyekből messzeföldön híres termékeket készítenek. Borászata is kiváló, sőt saját, palackozott ásványvizük is van. Emellett fesztiválokat, koncerteket, rendezvényeket is szerveznek. A környéke pedig csodás, az apátság elől gyönyörű a kilátás a dombokra, szőlőültetvényekre, a közeli településekre.
A Bencés Főapátság 1996-ban ünnepelte millenniumát. Ekkor látogatott ide és Győrbe II. János Pál pápa. Az épületegyütteshez az utóbbi években új látványosságok is kapcsolódtak. Átadták a Diákkápolnát, megnyílt az új látogatóközpont, a zarándokház és az erdei kápolna.
Az Főapátság a magyar klasszicizmus egyik legjelentősebb épülete, a bazilika 55 méter magas tornya már messziről kimagaslik a tájból. Aki ellátogat ide, nem hagyhatja ki a kerengőt, az altemplomot, a 400 ezer kötetes 19. századi könyvtárat sem.
A Szent Benedek-rend (Bencés rend) a kereszténység első szerzetesrendje, amelyben Szent Benedek reguláját követik, de később új szabályokkal és modern szokásokkal egészült ki.
Szent Benedek a 6. században alapította a rendet Itáliában. Tudományos- kulturtörténeti hatásuk jelentős volt. Nagy szerepük volt Európa keresztény hitre térítésében.
Magyarországon öt helyen, Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban vannak működő bencés rendházak. Pannonhalmi gimnáziumban ma is magas színvonalú bentlakásos oktatás folyik.
A Képtár leghíresebb darabja a németalföldi David Teniers „Brüsszeli búcsú” című festménye. Magyar festők közül Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly képei láthatók. A 200 festmény mellett metszeteket és értékes építéstörténeti dokumentumokat is őriznek.
A numizmatikai-gyűjtemény 25000 darabból áll.
A Kincstárban arany kelyhek, feszületek, ezüst gyertyatartók és füstölők láthatók. Legérdekesebb darabjai a magyar királyi koronázó palást 1613-ban készült másolata és két 17. századi, ronde bosse zománcos szobrocskákkal díszített ereklyetartó, amely Mária Terézia királynő ajándéka.
A régiségtárban római kori kőemlékeket, fémtárgyakat és kerámiatöredékeket őriznek.
A visszavásárolt egykori apátsági majorból kialakított múzeumban az időszaki kiállításon a Szent Márton-év keretében híres régészeti leleteket, aranytárgyakat mutatnak be, melyek Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be. A tárgyak között több olyan darabot is kiállítottak, melyeket a közönség most láthat először. A kiállításon megismerhető Szent Mártonnak, a keresztény szerzetesnek és püspöknek a kora, valamint az azt követő századok.
A kolostorkert minden növénykedvelőnek ajánlott. A rend gyógynövénykertészetében már a 18. század óta termesztenek különféle növényeket. A napos vidéket nagyon szereti a levendula, amelynek több fajtája is megtalálható itt. A kertészet palántákat is értékesít, és az itt megtermett virágokból különféle termékeket állítanak elő, amelyek szintén megvásárolhatóak. A levendulaolaj, az illatpárnák vagy a levendulás kozmetikumok nagyon népszerűek.
Júliusban tartják a Levendulanapokat, amikor rengeteg programmal várják az idelátogatókat.
Az apátság többhektáros gyógynövénykertjében megismerhetők lesznek a bencés gyógyászati hagyományok, a térségben termesztett gyógynövények és a hozzájuk kapcsolódó kulturális érdekességek.
Emellett déltől koncertek lesznek, és levendulás finomságokat - fagyitól a csokiig - is lehet majd kóstolni. Az apátság pincészete pedig borokkal és bencés ásványvízzel készül, sőt különféle fröccsöket is kínálnak majd.
