A rekonstrukciót 2018-ban kezdte meg a majdani üzemeltetésért is felelős NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A főépület kívülről már visszanyerte eredeti szépségét, s belül is csak az utolsó simításokat, valamint hamarosan a kiállításépítést végzik. A koncepció pedig már készen áll a mostani ütemben még nem szereplő kiskastély-szárny és a melléképületek felújítására és hasznosítására is. A Mi vidékünk Komárom-Esztergom megyei túrája során kerestük fel a kastélyt, amit Virág Zsolt művészettörténész, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa mutatott be nekünk.
Városméretű park kastélyokkal
Az Esterházyak története elválaszthatatlan Magyarország, s kiváltképp a magyar kastélyépítészet történetétől. A legismertebb birtokok a család hercegi ághoz kötődnek, akik a Fertő vidékén építtették fel az eszterházai és (a ma már Ausztriához tartozó) kismartoni kastélyt. Az úgy nevezett fraknói grófi ágnak viszont itt, Tatán volt az egyik birtokközpontja. Bár a kastély első ránézésre szerény méretű más főúri rezidenciákhoz képest, valójában egy hatalmas kompozíció egyik eleme volt csupán. Fénykorában Tatán az egész várost átszövő, óriási tájpark terült el, benne számos épülettel. Ennek a hatalmas kastélykertnek volt a része maga az Öreg-tó is, körülötte a romantikusra tervezett parkkal – mely a felületes szemlélő számára ma már természetes erdőnek tűnik. Ide tartozott a Cseke-tó és az Angolkert, benne a mutatós kiskastély és a nevezetes műromok. Sőt, ennek a hatalmas kompozíciónak egyik eleme volt maga a középkori eredetű vár, na meg persze a szóban forgó kastély is. Ha így nézzük, egyből reprezentatívabb a helyszín.
A romantikus tájkertet Charles Moreau francia építész álmodta meg az 1800-as évek legelején, akire a kismartoni kastély átépítését is bízták. Tervezett számos egzotikus építményt, műromokat, török mecsetet, római grottát, sőt a várat is romantikusan romosra formálta át. A folyamatosan gazdagodó birtokra a 19 század végén még egy pompás, kétszáz férőhelyes, neobarokk színház is épült, ám azt néhány évtizeddel később lebontotta Esterházy Ferencné Lobkowicz Anna hercegnő. Állítólag úgy vélte, a színház rossz hatással van kiskorú gyermekére. Az épület pompás belső terét a híres osztrák festő, Gustav Klimt is megörökítette egy festményen, amit ma már sajnos csak fényképről ismerünk.
A tatai kastélyok viszont jóval öregebbek, mint a színház vagy akár a tájpark, azokat még Fellner Jakab tervezte az 1700-as évek második felében. Többek közt az ő copf (vagyis a barokk és klasszicizmus közti átmeneti) stílusú épületeinek köszönheti hangulatos városképét Tata, Pápa, Veszprém és Eger. Ez az irányzat köszön vissza a tóparti kastélyon is – bár számos olyan tulajdonsága van, amivel szinte sehol máshol nem találkozhatunk.
