Jump to content

A Farkasréti temető temploma

2019. 10. 23. 18:27

A Farkasréti temető katolikus templomát a korabeli szakma is dicsérte. Aztán jött a háború, és az ostrom alatt bombatalálat érte.

Egykor a bejáratnál egy ahhoz fogható építészeti alkotás állt, mint amilyen a pasaréti Páduai Szent Antal plébániatemplom (Rimanóczy Gyula alkotása) vagy a városmajori Jézus Szíve plébánia (Árkay Aladár és Árkay Bertalan műve).

A XIX. században alapított gyönyörű Farkasréti temető kiépítésének, rendezettebbé és egységesebbé tételének több lépcsője is volt. Az egyik az Érdi út felőli fülkés és árkádos falsírboltok megépítése volt 1900-ra, ezután a falsírboltok folytatásaként az árkádos sírboltok és csontfülkék létesítése 1927-ben. (A háborúban megsérült, később elhanyagolták és letárták.)

A másik pedig kétségkívül az 1938-ra elkészült templom, harangtorony és ravatalozó volt a mellett ük kialakított árkádos sírboltokkal a főbejáratnál. Ez a rész volt ugyanis szinte már a kezdetektől a temető reprezentatívabb része, ahová szívesebben temetkeztek a tehetősebb vagy prominens családok. Az épületegyüttes átadását az Eucharisztikus Világkongresszus ünnepségsorozatához időzítették – hatalmas megtiszteltetés volt az, hogy Magyarország kapta meg a rendezés jogát. (Az eucharisztia jelentése oltáriszentség, a mozgalom Krisztus társadalmilag elismerhető és érvényesíthető hatalmát, a világban való valóságos jelenlétét hirdeti.)

Az épületeket Krassói Virgil (az ő munkája volt többek közt a Pongrác úti lakótelep; a nevét egy 1978-as kiadványban egyébként Krassóynak írták) és Módos Ferenc tervezte. A kivitelező Kapuváry Gusztáv volt.

A templom elnyerte a kortársak tetszését, a modern magyar építészet mára legendássá vált kiadványában, a Tér és Forma című szaklapban több oldalas összeállításban mutatták be.

„A Farkasréti temető kis temploma a két világháború közötti fővárosi egyházi építészet egyik kiemelkedő példája, a funerális művészetben pedig a korszak talán legjelentősebb alkotása volt”

- írja Tóth Vilmos.

„A Tér és Forma a szellemes alaprajzi megoldást és a nagy szintkülönbség ötletes kihasználását emelte ki, továbbá az anyagiak ügyes előteremtését: a főváros ugyanis 'közel ötszáz halott részére biztosítva kriptát, az ezeknek eladásából befolyó összeg előlegezéséből megépítette a temető új templomát', amelynek elrendezése 'lehetővé teszi ennek a temetőtől független használatát is és a megkívánt kegyhelyszerű kálvária létesítését ünnepélyes körmenetek céljára.”

Csakhogy a budapestiek nem sokáig csodálhatták az épületet. A második világháború végén, Budapest pusztító ostroma alatt bombatalálatot kapott, és az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett, nagy része leomlott vagy megsemmisült.

(Forrás: szeretlekmagyarország.hu / fotó: pixabay.com)